Háromszék, 2007 november 12.
Pontozók vidéke (Véget ért
a XIX. népzene- és néptánctalálkozó)
A Küküllő mente viszonylag egységes néprajzi tájegységének zenéje-tánca költözött a kultúrpalota színpadára szombaton este. Az idei Magas
hegyről foly le a víz... címet viselő
sepsiszentgyörgyi népzene- és néptánctalálkozó ugyanis — Kalotaszeg és Mezőség után — a Küküllő mente még élő
hagyományaira koncentrált.
Arra a vidékre, amely mintegy összegezve a székelyföldi és a mezőségi tánckultúrát, sajátos táncrendet alakított ki. Akár a pontozó vidékének is nevezhetnénk, hiszen jellegzetes férfitáncának ,,pontjait" a csárdás közben is meg-megvillantják a táncosok. A szászcsávási zenészek kíséretével a dombói, szászcsávási, haranglábi, vámosgálfalvi, magyarszentbenedeki,
magyarsárosi és sülyei, jobbára idős adatközlők ki is tettek magukért.
De néhány faluból a fiatalok sem maradtak
el, a Küküllő menti táncrendek között fellépő Háromszék Táncegyüttes, illetve a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes produkciói pedig szintén a vidék jellegzetes táncanyanyelvéből építkeztek.
Megható pillanata volt a gálaműsornak,
amikor zenészek és táncosok külön
produkcióval búcsúztatták a
nemrég elhunyt szászcsávási bőgőst, Csányi Mátyást.
A mintegy két
és fél órás
gálaműsor, de a kétnapos
találkozó is újra bebizonyította, hogy a Háromszék Táncegyüttes közel két évtizedes
építkezése immár értő és elismerő
közönséget nevelt ki. Sokan közülük a hajnalig
tartó táncházakban hagyományos tánckultúránk elemeit a tartalmas szórakozás szerves részévé teszik.