2007.majus 3, Nepujsag
Egy
tapasztalatcsere hozadéka
Mezey
Sarolta
A
magyarországi és erdélyi civil szervezetek közötti szakmai együttműködés
keretében az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány
meghívására április 16-20. között tíz Maros megyei
civil szervezet egyhetes magyarországi tanulmányúton vett részt. Az Agóra
partnerszervezete, a Mezômadarasért Fejlesztési Egyesület által bevont
alapítványok és egyesületek a közép- dunántúli régió nyolc települése civil
szervezeteinek életébe nyerhettek betekintést.
Kapcsolat- és
ismeretszerzés volt a cél.A vendéglátók rendkívül tartalmas és változatos
programot állítottak össze azzal a szándékkal, hogy az
erdélyi szervezetek többszörösére bôvítsék kapcsolataikat és minél több
ismeretre tegyenek szert.
A
csoportot Kisbéren, a kistérség városában, a világhírű versenylóról elnevezett
Kincsem szállóban fogadták. Itt dr.
Maros megyébôl
Szabó Izolda, a Mezômadarasért Fejlesztési Egyesület ügyvezetô igazgatója,
Jancsó István, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöke, Gagyi Zoltán, az
Alsó-Kis-Küküllô Menti Magyar Ifjúság Szövetségének elnöke, Demeter Mária, a
szászrégeni Diakóniai, Oktatási és Ifjúsági Ház képviselôje, Becsky Borbála, a
Caritas és a Fa-milia családsegítô szolgálatok pszichológusa, Fazakas Ildikó,
az EMKE és a Habakuk Ifjúsági Bábegyesület elnökségi tagja, Toth Imola, a Koen
– Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány tagja, Antal Ildikó,
az Unitárcoop Alapítvány képviselôje és Tulipánt Noémi, a marosszentgyörgyi
Kolping Család tagja vett részt a tapasztalatcserén.
Az erdélyi "civilek" elsôsorban
a bakonyalji Kisbér kistérséggel ismerkedtek meg, ahol megtekintették az
enyészettôl megmentett, PHARE- alapból felújított lovardát is. Az egykori királyi ménes épületei valóban turistacsalogatók,
ám egyelôre az önkormányzat tétovázása miatt a lovak hiányoznak belôle. Érdekes bemutatkozása volt a Bakonysárkányban élô, zetelaki
születésű Székely Mártonnak, aki ízig-vérig székely temperamentummal ifjúsági,
oktatási és hagyományôrzô programokat bonyolít.
Sümegen
a Famulus Kistérségi Egyesület várta a küldöttséget, ahol Szabados Zsuzsa
részletesen kitért a Leader-program ismertetésére, a pályázati és
forrásteremtési lehetôségekre. A nagyvázsonyi Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület fôleg az ALKISZ elnökének érdeklôdését keltette fel, hiszen az ifjúságnak
hasonló profilú programokat szerveznek.
A
székesfehérvári civil szervezetek valóságos információáradattal látták el a
küldöttséget. Az Echo Network munkáját Domokos Tamás igazgató ismertette. Annak érdekében, hogy civil szervezeteik hatékonyabban dolgozzanak,
kutató-fejlesztô nonprofit konzorciumi hálózatot hoztak létre. Az itt elhangzottakból okulva a Maros megyei civil
szervezetek képviselôiben megszületett az elhatározás, hogy az Echo Network
példáját követve megalakítják a szervezetek hálózatát, amely sikeresebb lehet a
pályázati források elnyerésében, a programok lebonyolításában.
A csoport
tagjai hasznos információkkal távoztak a Fejér megyei Civil Szolgáltató
Központból, ahol Kovács György igazgató az együttműködés érdekében konkrét
adatokat, elérhetôségeket bocsátott a rendelkezésükre. Ráadásul azt a táncházat is bemutatta, amelyet az Alba Regia
Táncegyesület és az önkormányzat összefogásának eredményeként pályázati
forrásokból épített. A kétszintes épületben próbatermek,
öltözôk, könyvtár található. És egyszerre 400 gyereket
tudnak népi ruhába öltöztetni. A Maros megyei
(egyesületi) népi táncegyüttesek számára ez egyelôre csak álom.
Nem
kevésbé volt eredményes a Veszprém Megyei Közművelôdési Intézetnél vagy a
Pannon Egyetem civil szervezeteinél tett látogatás. Zircen szintén a civilek összefogása
volt példaértékű, hiszen az itteni 90 szervezetet az
úgynevezett Civil Kerekasztal fogja össze és koordinálja. Az
sem elhanyagolható tény, hogy a Segítô Kezek Alapítványból egy olyan
foglalkoztatási központ nôtte ki magát, amely ma kormányzati támogatással több
mint hatvan fogyatékkal élô személy nappali foglalkoztatását látja el.
Az ötnapos tapasztalatcsere utolsó
állomása a tatabányai United Way Vértes Vidéke Alapítvány volt, amely többek
között karitatív célokra pénzalapokat gyűjt.
További
támogatásra van szükség
A látogatás
során civil szervezeteink képviselôiben megfogalmazódott, hogy programjaik
kivitelezéséhez sokkal kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint a magyarországi
szervezeteknek. Kiderült, hogy nálunk az ottaniaknál
jóval nagyobb rendezvények – lásd erdôcsinádi Gyöngykoszorú találkozó, ahol
akár ezer ember is részt vesz – szinte a semmibôl "állnak össze". A
határon túli magyar szervezeteket támogató Szülôföld
Alapnál 500 ezer forintos alsó határt szabtak meg, emiatt a kisebb
költségvetésű rendezvények támogatása veszélyben forog, így a hagyományôrzô
kulturális rendezvényeink lebonyolítása is. Ami a szociális profilú
szervezeteket illeti, számukra az uniós pályázati
lehetôségek jelenthetik a megoldást.
A
Maros megyei civilek tapasztalati útja akkor lesz igazán eredményes, ha a
felvett kapcsolatok együttműködésben konkretizálódnak.
Dézsi
Ferenc-emlékverseny Csáváson
Bölöni
Domokos
A mindössze 570
lelket számláló Kis- Küküllô menti település lelkészének, elöljáróinak jutott
eszébe: tenni kell valamit a népdalkincs megôrzése és átörökítése érdekében az iskolások körében is. Így történt, hogy
április utolsó szombatján harmincnyolc iskolás (elemisták és gimnáziumi
tagozatosok) érkezett szüleivel, tanítóival a nagy hírű dalárdisták templomába.
Kicsik és nagyok, a Csalóka Zoltán esperes, gyulakuti
református lelkipásztor fohásza és köszöntése után szülôföldjük dalaival álltak
a népes csávási gyülekezet elé. (Az érdeklôdés
a hétköznap s a munkára csalogató szép idô ellenére: érthetô, kevés az esemény
a faluban, és ilyen sosem volt még.) Elhangzott Szôcs Kálmán
Különvers Szászcsávásnak című költeménye. Bíró József
helybeli lelkész vezette a műsort. Elemista és gimis
"kategóriában" járultak elô a lányok, fiúk, Gyulakutától
Küküllô-dombóig – bonyhai, héderfájai, mikefalvi, désfalvi, haranglábi,
magyarsárosi, dicsôszentmártoni gyermekek –, vadonatúj, gyakorlottabb vagy néha
bizony félre-félre csúszó hangon. Az énekes vetélkedô egyúttal fôhajtás is volt
a 125 éve született Kodály Zoltán emléke elôtt, és emlékezés a falu egyik,
korán eltávozott fiára, a Keszeg János kórusvezetô tanító úr és a Birtalan
zeneszerzô, karnagy házaspár, József és Judit tanítványára, az 1952-ben
született és 2002-ben elhunyt Dézsi Ferenc zenetanárra, aki nemcsak a dalárdát
vezette 1973-tól haláláig, hanem zenét is oktatott a környék iskoláiban. Róla Vincze Katalin tanárnô beszélt. Arra törekedett,
mondta, hogy gyermekeink ajkáról hibátlanul zengjen az
ének. Halála óta aláhanyatlott a kórus, körükbôl származó utódot várnak az emberek. A zsűriben részt vett Nagy
Ilona szôkefalvi nagytiszteletű asszony, Pál Enikô haranglábi zenetanárnô,
Dénes Elôd lelkész, karvezetô. Mellettük Iszlay László zenetanár,
karnagy, aki bokros teendôi mellett ideiglenesen a csávási dalosok istápolását
is felvállalta. Kedves epizódként Dézsi Ferenc unokája, egy pöttöm kislány is
dalolt egy kicsit az egybegyűlteknek, nagy tapsot
aratva.
A
szünetben a diákok és a csávásiak megkoszorúzták a temetôben Dézsi Ferenc
síremlékét. Erdôs
János jeladására az alkalmi kórus így énekelt:
"Szomorúfűz hervadt lombja, / Ráhajlik a sírhalmomra..."
Mindenki
részesült valamilyen elismerésben, és a szeretetvendégség sem
maradt el. A vetélkedô szakmai megbeszélése azonban sajnos,
igen. A legszebben éneklôk közül hadd említsük meg
Simó Dóra, Orbán Melinda, Baróti Debóra, Lôrinczi Lehel, Csiszér István nevét.
A Népújság könyvdíját Török Edina, Székely Vera Gabriella, Pálosi Elôd Olivér,
Dézsi Norbert, Kendi Ágota, Peti Tamás Ottó és Balázs Csaba vihette haza. A
dalos vetélkedônek folytatása lesz, ígérték a szervezôk, az
egyház és az iskola összefogása nem szorítkozik erre az egyszeri alkalomra.
Szükséges a pontos szabályzat megfogalmazása, a hamis hangokat idejében kiszűrô
elôválogatás, és egy pergôbb forgatókönyv, amely kiiktat
VI. Gyermek-Gyöngykoszorú
Az EMKE Maros
megyei szervezete május 12-én, szombaton délelôtt 10 órától megszervezi a VI. Gyermek- Gyöngykoszorú találkozót a marosvásárhelyi
vár kisszínpadán, ahol népi gyermekjátékokat mutatnak be a város és a megye
iskolásai. Közben kézműves- foglalkozásokon vehetnek részt az
érdeklôdôk. Aznap délután 2 órától népdalvetélkedôt szerveznek három
korcsoportban: I- II.,