|
LX. évfolyam
264. (17047.) sz. |
2008. november 10., hétfő |
Szórványkollégiumot szeretnének
Bölöni Domokos
Az oktatás ünnepe Dicsôszentmártonban
Az iskolázásról 17. századi feljegyzés
tanúskodik, az elsô felekezeti iskola unitárius volt, 1740- bôl említik. A református iskola a 18. század
közepétôl működik, elsô említése 1757-bôl való. Intézményesített magyar nyelvű
oktatás 135 éve folyik a Kis-Küküllô menti városkában: az elsô magyar
állami iskolát 1873-ban avatták fel, kezdetben
60 tanulóal, és a báró Eötvös József
nevet viselte. A polgári iskola 1888-tól indult, az épület
1900-ra készült el teljesen,
és ma is a település egyik emblematikus épülete. Sándor János fôispán avatta
fel, a neve: Magyar Kir. Állami Polgári Leány és Magyar Kir. Állami Polgári Fiú Iskola. Ma Traian Állami Fôgimnázium.
Szombaton az Alsó-Kis-Küküllô Menti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ), a Traian Állami Fôgimnázium
és a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség (RMPSZ) dicsôszentmártoni
kerülete szervezésében tartottak ünnepi ülést a művelôdési házban, nagyszámú hallgatóság – szülôk, diákok, pedagógusok, meghívott személyek – jelenlétében. (Az
alkalomra Évfordulónk 1888
– 2008 címmel emlékfüzetet nyomtattak, amely igen nagy keresletnek
örvendett.) Köszöntô
beszédek, emlékezések hangzottak el. Fodor S. József,
a Traian fôgimnázium igazgatóhelyettese, önkormányzati
képviselô a dicsôi magyar oktatásról és az iskoláról
beszélt, Magó
Attila, a másik középiskola,
az Andrei Bârsan nevét viselô intézmény
igazgatóhelyettese iskolája
történetét és benne a magyar nyelvű oktatás
helyzetét taglalta. Dr. Murvai László kabinetigazgató, az
Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkárságának igazgatója üdvözlô beszédében kiemelte egy, a segesvári Gaudeamuséhoz hasonló szórványkollégium létesítésének szükségességét. "Lobbizzunk
ennek érdekében; és miért ne
avathatnánk fel már 2009-ben az
önálló magyar iskolát, éppen itt?!"
A tudásalapú társadalomban nemcsak megôrizni, hanem fejleszteni is kell az anyanyelvi
oktatást, olyan szinten, hogy versenyképessé
váljanak a gyermekeink. Ezért kell megteremtenünk
a kereteket (közigazgatási feltételek, politikai akarat stb.) a bentlakásos rendszerű magyar kollégium felépítéséhez, hallottuk Brassai Zsombor képviselôjelölttôl, aki a megyei önkormányzat elnökének, Lokodi Edit Emôke asszonynak a képviseletében beszélt a rendezvényen. A megyei
tanügyi hatóság üdvözletét hozta el Illés Ildikó fôtanfelügyelô-helyettes.
Burus Botond,
a pedagógus-szövetség országos
elnöke meghatottan emlékezett egykori oktatóira, tanító, tanár elôdeire, kollegáira, hiszen pályája kezdetén maga is itt tanított.
Elsô iskolai élményeit elevenítette fel Pataki László, a szövetség helyi kerületi elnöke. Egy perc néma csenddel
adóztunk az eltávozott oktatók-nevelôk emlékének Moldován Ilona tanárnô javaslatára, aki a nyugdíjasok képviseletében mondott az ôsz
derűjével átitatott, érzelmes beszédet, majd a fiatalok virággal és emléklappal
kedveskedtek a jelen lévô mintegy 25–30 szépkorú pedagógusnak. Az óvodák
működésérôl Péterfi
Erika igazgató beszélt,
magyarul a városban két napközis és
három óvodai csoportot hét óvónô
irányít. Dr. Kerényi György, a magyar Országgyűlés elnökének személyi tikára, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör alapító
elnöke felolvasta Szili Katalin elnök
asszony üdvözlô levelét, és átnyújtotta
ajándékát: egy nemzeti zászlót, a magyar parlament emlékérmét és az
elnöki csengô kicsinyített mását. ("Ha szükség van, csengessenek!")
Totyik Tamás Hajdú-
A szervezôk kitűnôen oldották "a hivatalos hangulatot" a beszédek közé iktatott
műsorszámokkal.
Részletet láthattunk a Légy jó mindhalálig musicalváltozatából
a Traian gimnázium diákjai és tanárai
szereplésével, pörögtek a Kis-Kökényes gyermektáncosai, felléptek a hajdúszoboszlói gimnázium diák és felnôtt szavalói-
énekesei, majd az óvodák népviseletbe
öltözött közös csoportja – és végül fergeteges küküllômenti mulatsággal zárta az estet
a (Nagy-) Kökényes Néptánccsoport.