KIS-KÜKÜLLŐ VÁRMEGYE RÖVID TÖRTÉNETE

KIS-KÜKÜLLŐMENTE TÉRKÉPE....

Kis-Küküllő vármegye Magyarország egyik legkisebb vármegyéje volt, egész területe csak 1625,82 km2.Eredetileg Küküllő vármegyéből vált ki,amikor kettéosztották Kis- és Nagy-Küküllő vármegyékre.Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő,délen Nagy-Küküllő,nyugaton Alsófehér,északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegye.

Mivel a területrendezés alkalmával az egykori Küküllő vármegye nagyobb része Kis-Küküllő vármegyére esett,ez utobbi változás nélkül átvette a régi Küküllő vérmegye címerét,amelyet még Mária Teréziától kapott 1767-ben.A csücsköstalpú reneszánsz pajzs mezejét két hullámos pólya osztja három mezőre.A pólyák szimbolizálják a vármegyének nevet adó Kis- és Nagy-Küküllő folyókat.A középső mezőben hármas halmon egy kiöltött nyelvű griff,mindkét markával egy meseszerűen nagy szőlőfürtöt tart,a föld termékenységének szimbólumaként.E címer volt a vármegye hivatalos címere egész 1920-ig,a hatalomváltásig.

Kis-Küküllő vármegye székhelye Dicsőszentmárton volt.Dicsőszentmárton 1610-ben lett először Kis-Küküllő vármegye székhelye 1712-ig.Ezt követően a székhely Marosvásarhely,azonban1790-ben viszszahelyezték azt Dicsőszentmártonba,egész 1849-ig.1865-ben gr.Béldi Ferenc főispánsága alatt a megyeszékhely visszakerül Dicsőszentmártonba.Ez az állapot nem tartott sokáig,mert 1875-ben Erzsébetváros lett a székhely.Az 1870-es években végrehajtott vármegyerendezés során vita tárgyát képezte a megyeszékhely kijelölése.A hagyomány szerint, e vitában még Jókai Mór is hallatta szavát.Végül a választás Dicsőszentmártonra esett és 1879-től ő lett a vármegye székhelye.

A vámegyeházat 1889 és 1890 között építették,mint Erdély egyik legszebb vármegyeházaként.Az épület helyén akkor cigányszer volt ,amelyet felszámoltak és lakóit kiköltöztették.Az építtendő megyeház összes építő anyagát Pekri Sándor dicsőszentmártoni nagybirtokos biztosította.Pályázati kiírás alapján,első díjának megnyerése alapján az épület tervezője Alpár Ignác építőművész volt,aki ugyanabban az időben Nagy-Küküllő vármegyeházat építette.Az épület stilusa neoklasszikus.

Eltérően más vármegyektől,ahol több települesen ugyanaz a földesúr volt,Kis-Küküllő vármegyében több kis- és középnemes családok voltak.A XIX. század végén kiemelkedő és virágzó mintagazdaságok léteztek,mint például a szászbonyhai uradalomban,a bálazstelki Haller uradalomban,vagy Küküllőváron,Bethlenszentmiklóson.

1865-ben a vármegye főispánja gróf Béldi Ferenc volt,kinek közbenjárására a megyeszékhely Dicsőszentmártonba került. 1890-1902 között a fiatal,rendkívüli munkaerejű,ambiciós Sándor János volt a megye főispánja,akinek a vármegye fénykorát és hihetetlen fellendülését köszönheti.Sándor Jánost a főispáni székben 1902-ben báró Kemény Ákos követte,aki 1917-ben lemondott.A vármegye utolsó magyar főispánja dr. Gyárfás Elemér volt,kinek főispáni székére Sipos Domokos volt jelölve 1918-ban,az aradi tárgyaláson,kinevezésére azonban már nem került sor.

A XIX. század végi és XX. század eleji gyors fejlődés a hatalomváltás után lelasult.Mondhatjuk, hogy a kiegyezést követően egészen az I. világháború végéig élte a vármegye a fénykorát.

DICSŐSZENTMÁRTON RÖVID TÖRTÉNETE

-A település alapítása a rómaiak idejére vezethető vissza.Hivatalos dokumentumok szerint a rómaiak idejéből egy castrum maradványai kerültek napvilágra.A római kori leletek alapján a központi település a mai Május 9 és Eminescu utcák vasút felöli részén helyezkedett el. A város egy másik fontos római kori lelőhelye a kisállomással szemben található domb.A legfontosabb római kori leletek a város területén a következők:egy háromlángú olajmécses,korabeli érmék,egy Zeusz fejet ábrázoló cseréptöredék.A római kori települést egy a III.században bekövetkezett tűzvész pusztította el.

-a település első írásos dokumentuma 1278-ból származik,mely szerint Albert mester fia Moyus comes adta Dicsőszentmárton földjét (Tychen sent Martun nevű vásárolt birtokukat) Pálnak hűséges szolgálata és a nekik kölcsönzött 50 márka fejében.

- A tepelülés a Szent István által létrehozott Küküllővár székhelyű Küküllő vármegye része.

-1322-ben szerepel”Michael sarcedos de Santo-Martino”név a pápai dézsma jegyzékében,aki Dicsőszentmárton első ismert római katolikus papja volt.

-1465 második felében zajlik le a középkori Dicsőszentmárton talán legfontosabb társadalmi és politikai eseménye. A Szentgyörgyi és Bazini János erdélyi vajda ,székely ispán jelenlétében megtartják az erdélyi nemesség közgyűlését.

-1517-től a település Zápolya János erdélyi vajda tulajdonává válik,aki Petru Raresnek adományozza 1538-ban,mivel támogatta a Habsburg Ferdinánd elleni harcokban.

- A törökök ellen folytatott harcának jutalmául Báthori Zsigmond 1590-ben Pekri Lajosnak adományozta a dicsői, királyfalvi,péterlaki uradalmakat.

-1610-1712 között Küküllő megye székhelye a település

-1631-ben oppidum(vásárhely)rangra emelkedik.

-1779-től újból megyeszékhely 1784-ig,amikor a megye székhelye Marosvésárhelyre tevődik át, majd 1790-1849 között újra megyeszékhely.

-1818 július 2-án I Ferenc király által adott kiváltságlevél alapján Dicsőszentmártonban hetivásárokat tarthatnak a szerdai napon (mindmáig fennmaradt szokássá vált)

-Az 1870–es években végrehajtott vármegyerendezés során vita tárgyát képezte a megyeszékhely kijelölése.E vitában még Jókai Mór is hallatta szavát(„ Dicsőnek nem dicső,szentnek sem szent,Mártonnak is csak Marci”). Az egykori szóbeszéd szerint Erzsébetváros és Dicsőszentmárton versengését az utóbbi javára többek között az döntötte el,hogy az erzsébetvárosi örmények féltvén feleségeiket (a megyeszékhelyen állomásozó katonai garnizon megjelenése miatt )erős ellenállást tanusítottak.

-1876-ban az önálló vármegyévé szerveződött Kis-Küküllő vármegye székhelye lett Dicsőszentmárton A vármegye két tevékeny főispánja:gr.Bethlen Gabor és Sándor János alatt kezdődik meg a tulajdonképpeni városépítés korszaka(főbb szakaszait lásd a Dicsőszentmárton jeles épületei lapon)

-1912 április 23-tól hivatalosan városi rangra emelkedik.

- 1998. november 5-én municípiumi rangot kapott

MONDÁK A KIS-KÜKÜLLŐ MENTÉRŐL

VÁRALJA

A nevét Mária Terézia várától kapta. A vár hegyre épült, alatta építették házaikat, és innen a neve- a vár alattiak. Megtámadták a várat a törökök. Lehetetlennek tűnt az elfoglalása, csupán a Nyílárka nevű helyről lehetett elfoglalni. Egy várbeli szolga rengeteg kincsért elárulta ezt a titkot a törököknek. Ekkor a vár úrnője, Mária Terézia, egy völgyön keresztül menekült, amit azóta is Gyászvölgynek neveznek.

GOGÁN

Szomszédos Váraljával. Pogány, hitetlen emberek lakták. Innen ered a neve pogány - gogán, Gogán.

SÁROS

Réges-régen Szőkefalva mellett települt el, szép, egyenes, lankás réten. A tatárjárás idején a nép felmenekült a zárt völgybe, itt húzódott meg a veszély elöl. Itt is maradt ezen a sáros, csuszamlós helyen. Innen ered a mai Sáros neve.

BONYHA

Van itt egy határrész: Asszonygödre. Nevét úgy kapta, hogy amikor a törökök megtámadták a falut, csupa asszony meg gyerek volt a faluban. A férfiak bevonultak a hadseregbe. Az asszonyok bevárták a sötét éjszakát. Fehér lepedőket terítettek magukra, és nagy zajjal megtámadták a török sátrakat. A törökök megijedtek a “kísértetektől” hanyatt - homlok menekültek, mindent otthagyva. Azóta, a bátor asszonyokról, azt a gödröt, ahova meghúzódtak, Asszonygödrének nevezik.

HARANGLÁB

Haranglábon tatárjárás előtt elásták a harangot és a haranglábakat. Tatárjárás után valakinek a disznója a földet túrva rátalált a harangra meg a haranglábakra. Arra a helyre épült a falu, és így lett a neve Harangláb.

CSÁVÁS

A tatárjárás idején menekültek a székelyek. Az egyik szekerén ülő gazdának a balfelőli ökrét Vas-nak hívták. A törökök már a nyomukban voltak. A gazda nem akart a Küküllő mentén haladni, és balra tért. Az ökrét nógatta, hogy “csá-vas”, és innen ered a falu neve, Csávás. A székelyek egy része e helyen telepedett le.

HÉDERFÁJA

A mostani falunak egy részén volt egy fa, mellette egy csárda. A csárda tulajdonosát Hébernek hívták. A csárdához érkező idegenek Héber fájánál pihentek meg. Idővel egyesek a székelyek közül letelepedtek a csárda, illetve a fa környékén. A héber név idővel a használatban Héderré alakult, meg az újtelepülés neve Héderfája.

VÁMOSGÁLFALVA

A Küküllő menti út Abosfalva, Pócsfalva és Csüdőtelke között vezetett Dicsőszentmártonba. A Dicsőszentmárton, Szőkefalva közötti út Désfalvára, Haranglábra és Bogácsra vezetett. Volt ugyan egy híd, Vámosgálfalván, a Küküllön keresztül, amely fából volt. Ezen a hídon csak az mehetett át, aki vámot fizetett. A híd javítását a földbirtokos végegezte, és az ő tulajdona volt. A két világháború között, az állam lebontotta a fahidat. Miután az új híd elkészült, a forgalom áttevődött a vámosgálfalvi útra. Csüdőtelke és Dicsőszentmárton között megépült a Herkules téglagyár és a régi utat felszámolták. Azóta az út Vámosgálfalván keresztül vezet Abosfalvára. Még ma is meg van a vámház, ahol a mindenkori vámos lakott. A híd vámfizetése miatt kapta a vámos melléknevet. így lett Gálfalvából: Vámosgálfalva.

PÓCSFALVA

Régen Pál beceneve nem Pali, hanem Pócs volt. Mivel a falu kisebb volt gálfalvánál, a “falva” elé a Pál becenevét, vagyis a Pócs-t tették. így lett a falu neve Pócsfalva. Ugyanígy keletkeztek a következő falu-nevek is: Mikefalva - Mike, Miklós beceneve Abosfalva - Abos, Aba beceneve Désfalva - Dés, Dezső beceneve

ÁDÁMOS

Azért nevezték el így Ádámost, mert az óriások idején, a legöregebb felment Dombóra, a Sápai hegyre.Az öreget Ádámnak hívták.Ádám betette a lábait a Küküllöbe, és mosni kezdte öket.A többiek meglátták és azt mondták: “Né, Ádám mos!”

KINCSES

Ennek a falunak azért van ez a neve, mert sok erdö, gazdag föld és gazdag gabonája volt.

BORZÁS

Azért adták ezt a nevet, mert sok volt a bodzafa.

BÁBAHALMA

Azért nevezték el így, mert volt egy öregasszony akit Bábának hívtak.És ennek volt egy halma.Innen ered Bábahalmának a neve.

KÜKÜLLÖDOMBÓ

A szájhagyomány szerint eredetileg Dombó nem a jelenlegi helyén, hanem a nyugatabbra esö Királyfalva felöli völgyben, a “Nyergesek és a Hangás” nevü domboktól körülvett völgyben volt.A második tatár betörés alkalmával (1650 körül) A falu felégettetett és utána ebben a településre alkalmasabb völgyben épült fel.Azt a völgyet, hol a falu újrépült “Kisdombónak nevezték el”

SÖVÉNYFALVA

Valamikor réges-régen a két falut, Küküllövárt és Sövényfalvát elválasztotta egy nagy, hatalmas sövénykerités.Az emberek (a sövényfalviak) elhatározták, hogy a falu neve “Sövényfalva” legyen.

AZ ÖRDÖNGÖS HíD

Az én falumban, Vámosgálfalván, van egy híd, aminek a neve Ördöngös híd.Az elnevezés egy legendából, mondából alakult ki, amelyiket a falu öreg népétöl hallottam.A híd alatt egy kis patakocska folydogál; a föútron található a híd és elosztya a falut kétfelé. Régen, amikor a híd közelében kevés há volt; egy ólbol megszökött a malac és eltévedett a híd alatt.A malacot a gazdája hiába kereste a malacot estig, mégsem találta meg.Egy késö este lehetett, amikor hazafelé lödörgött egy ittas ember.Miközben ment át a hídon, valami furcsa hangokat hallott.Nagyon megijedt, és azt gondolta magában, hogy ördög van a híd alatt.Szaladt, ahogy csak tudott, s az embereket mind felköltötte: -Segítség, jó emberek!Ördög tartozkodik a híd alatt!Jöjjenek gyorsan! Az emberek összegyültek, kaszát-kapát vettek a kezükbe, de amikor odaértek, csak egy árva malac röfögött, s észrevették, hogy a részegember ezt a hangot hallotta. Az emberek között ott volt a malac gazdája is, s nagyon boldog volt, amikor meglátta. Az ördöngös híd elnevezése ebböl a kis történetböl származik.

TATÁRLÁB

Désfalva határában a sok domb közül az egyiknek az oldalán hatalmas lábnyom-forma látható.Egy óriás tatár lábánaknyoma ez. A tatárjárás idején sok nehézség szakadt Désfalva népére.Számtalanszor menekülni kellett a faluból, állataikat elrabolták, házaikat felégették.De aztán közös összefogással mégis legyözték öket, s elüzték a falu közeléböl.Volt közöttük egy óriás termetü, mint egy mesebeli óriás, aki felült a közeli domb hátára, s onnan fenyegette a falu hajadon lányait.Azt kiabálta, hogy összegyüjti öket, s magával viszi Tatárotthonba.Rettengett is az egész falu hiszen minden családban volt egy-egy hajadon.Éjszaka sem aludtak, felváltva örizték lányaikat.Volt a lányok között egy vak, aki bár nem láthatta az óriást rettenetesen félt töle. Imádkozással töltötte éjszakáit.Istenhez fohászkodott, hogy szabadítsa meg öket a gonosztól. Hetedik nap Isten, mintha meghallgatta volna imáját, hatalmas vihart küldött a vidékre.Azóriást valósággal elsöpörte a domb tetejéröl, csak a lába nyoma maradt ott, ahogy kapaszkodni próbált a csupasz földbe. Azóta is ottvan az a lábnyom, emlékeztetve a tatárjárásra, s a kegyetlen óriásra.

DICSŐSZENTMÁRTON JELES ÉPÜLETEI

-A jelenlegi unitárius templom, helységünk egyetlen középkori műemléke . A XIII.század végén épült gótikus stílusban A templom a reformáció korában az unitáriusoké lett.

-1888-ban épült fel a Magyar Királyi Polgári Fiú és Lányiskola nagy épülete(a jelenlegi Traian Gimnázium)

-1889-1890 között épült a vármegyeháza (a jelenlegi Technikai Kollégium épülete) Az 1922-ig vármegyeházi funkciót betöltő épületet 1889-1899 között építették. Erdély egyik legszebb vármegyeházaként tartják számon.A monumentális épület érdekessége,hogy 365 ablaka van. Az épület helyén akkor ún. Cigányszer volt, amelyet felszámoltak és lakóit kiköltöztették. Az építendő megyeház összes építőanyagát Pekri Sándor helybéli nagybirtokos biztosította. Pályázati kiírás első díjának megnyerése alapján az épület tervezője és építésze Alpár Ignác építőművész volt,aki ugyanebben az időben a segesvári vármegyeházát is építette. Az épület stílusa neoklasszikus.

-1889-ben épült Alpár ignác műépítész tervei alapján a III.Református templom

-1889-ben készült el a barokk stilusú római katolikus templom,mellette egyidőben a régi postapalota(ma Törvényszék)

-1898-ban indult az első vasút Balázsfalva és Dicsőszentmárton között.

-1900-ben épült fel a Kaszinó és az Olvasókör épülete(ma a Tűzoltóság székhelye)

-1902-ben épült fel az izraelita templom-Zsinagóga( ma Közművelődési Központ)

-1903 után épült a Pénzügyi palota(ma Constantin Brancusi Szakiskola) és a jelenlegi Városháza

-1912-ben Pataki Sándor botorkai lakos birtokán feltör a földgáz,amit előbb világításra,majd fűtésre használtak. Ez lesz az alapja a város iparosításának.

- 1912-ben várossá nyilvánitása pillanatában Dicsőszentmártonban gázvilágitás volt,több bank,és a folyó partján úszoda működött

-1910-ben indul a Hercules tégla és cserépgyár.

-1916-18 között épül a Nitrogén-gyár (robbanó anyagot gyártott ),s ez kibővül a Mica fémkohászati részleggel 1937-38 ban (arany ,ezüst,réz,ólom feldolgozására).

-1918-ban szeszgyár indul,mely 1945-ig működött.

-Az első világháború után indul a koromgyár (mely 1938-ig működött),1925-26 között épül az üveggyár.

-1926-ban Mercur néven az ország első tollhegy-gyára lép működésbe,majd szintén 1926-ban a Hefaisztos nevű vastengely-gyár.

SZENT MÁRTON ÉS DICSŐSZENTMÁRTON

November 11-én,Márton-napkor,az egyik legnépszerűbb középkori szentre emlékeznek.Szent Márton,az egykori Savaria(ma Szombathely-Magyarország) szülötte római katonából lett püspök,majd később a kereszténység egyik legnépszerűbb szentje. Apja római százados volt, és ő is katonaként szolgált Galliában a későbbi Julianus császár alatt. Nemcsak vitézségével tűnt ki, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével is. A legenda szerint egyszer Amiens városkapujánál télen megpillantott egy didergő koldust, s annyira megszánta, hogy köpönyegét levéve kettéhasította, s felét odavetette a szűkölködőnek. Ezután éjjel álmában megjelent neki Jézus, és tudomására hozta, hogy koldus alakjában vele tett jót. A látomás hatására tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, s húszévesen elhagyta a katonai pályát. Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki rövidesen kisebb egyházi méltósággá nevezte ki. Ezután hazatért, hogy a keresztény hitet terjessze. Később visszatért a franciaországi Poitiers-be, ahol megalapította az első gall kolostort. 371 körül a nép és a papság Tours püspökévé választotta. Tours-hoz közel, Candes-ban halt meg 397 és 401 között, és állítólag november 11-én temették el. E napot utóbb Szent Márton ünnepévé nyilvánították.

Szent Márton életútját számtalan legenda övezi A legendák közül is talán a legismertebb a fenntebb ismertetett esete a koldussal. Egy másik legenda a püspökké választásával van kapcsolatban. Amikor Mártont megválasztották Tours püspökének, szerénységében a libák közé, a libaólba menekült, azonban a libák gágogása elárulta őt, amiért később büntetésül valamennyit levágatta. E történet az oka annak, hogy a Szent Márton napi vásárokon gyakori étel a libasült.Mártont már a középkorban is a jószág védőszentjeként tisztelték.A hagyomány szerint egy disznóvész idején egy pásztor Szombathelyre ment Mártonhoz segítséget kérni.Álmában egy fehér nyírfaágat adott neki a püspök,hogy azzal vesszőzze meg az állatokat,s meggyógyulnak.Ez az eredete a vesszőzés népszokásának.

Szent Mártonnak számos kapcsolata van a magyar néphagyományokkal is.A Márton-napi lámpásozás,azt idézi fel,amikor a bujkáló szentet lámpásokkal keresték,míg végül rátaláltak a libák óljában.Szent Márton napján nemcsak körmenettel ülik meg a legendás szent ünnepét sokfele,hanem az áruló lúd is kés alá kerül, ugyanis azt tartják,hogy aki Márton napján libát nem eszik,egész éven át éhezni fog.Az elfogyasztott liba mellcsontja megmutatja,hogy milyen lesz a tél.Azt tartják,a fehér mellcsont havat,esőt jósol,ha vörösbarna,akkor kemény hideget.A Márton-napi lúdból illett küldeni a papnak is,de ha már muszáj volt,akkor a legkevesebb húsú hátsórészét küldték eleink.Innen ered a „püspökfalat” szavunk.Szent Márton napja a fizetés, a tisztújítás és a jobbágytartozások lerovásának határideje is volt. Az erdélyi pásztorok ezen a napon kérték járandóságukat.Ilyenkor sorra járták a házakat,nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdáknak,aki megőrízte, és tavasszal az állatok kihajtására használta.De nagyon sok időjóslási hagyomány is kapcsolódik e naphoz.Ha Márton fehér lovon jön(vagyis esik e napon a hó),kemény tél várható.

Franciaországhoz hasonlóan Erdélyben is nagyon sok templom, illetve település neve őrzi Szent Márton emlékét.Közéjük tartozik a dicsőszentmártoni katolikus templom amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek és Dicsőszentmárton település magyar elnevezése is amely Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta nevét.

Összeállította:Gagyi Zoltán

MAROS MEGYE NEMZETISÉGEI (KATTINTS IDE.....)